Kategória archívumok: Repertoár

A gyermekek, fiatalok sokoldalú nevelésében, képességeik fejlesztésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése, továbbá a népi játékok, a néptánc fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját, testtudatát, identitását, szociális érzékenységét. A Duna Művészegyüttes interaktív óra keretében bemutatja számos kárpát-medencei tájegység táncát és tánctípusát, többek között a verbunkot, a csárdást, ugrós táncokat, karikázót. A színpadon többek között szatmári, kalotaszegi, vág-garam közi, kárpátaljai, vajdasági, cigány-, valamint különböző vidékek pásztortáncai elevenednek meg, melyeket a Göncöl zenekar kísér virtuóz zenei összeállításokkal. A nézők közelebbről megismerkedhetnek az adott néprajzi tájegységek viseleteivel, jellemző dallamaival és hangszereivel. Az előadás interaktivitásának köszönhetően szívesen és lelkesen csatlakoznak be kicsik és nagyok egyaránt a folklórkincseket bemutató produkcióba, ez mind a tánckar mind a narrátor részére pozitív visszajelzés, a nézőknek pedig igazi felüdülés és befogadható módon kapott hasznos tudás.   Előadja: Duna Művészegyüttes, Göncöl zenekar Narrátor: Sikentáncz Szilveszter/Berecz István Szerkesztő: Sikentáncz Szilveszter Rendező: Juhász Zsolt

A Duna Művészegyüttes történelmi ihletésű és témájú előadása 2002-ben született, s aktualitását a kettős jubileum adta: Kossuth Lajos születésének kétszázadik, valamint angliai és Egyesült Államok-beli kampánykörútjának százötvenedik évfordulója. A változatos táncképekből álló műsor Kossuth beszédeinek és gondolatainak szelleme mellett a reformkor hangulatát is megidézi. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl Zenekar Zenei szerkesztő: Szűts István Koreográfusok: Juhász Zsolt, Mihályi Gábor Rendező: Mucsi János

A gyermekek, fiatalok sokoldalú nevelésében, képességeik fejlesztésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése. A Duna Művészegyüttes zenekara népzenei óra keretében mutatja be és ismerteti meg a gyerekekkel számos Kárpát-medencei tájegység zenéjét és a népi zenekar összetételét. Megismerkedhetnek a gyerekek az adott néprajzi tájegységek jellemző dallamaival és hangszereivel. A zenekar tagjai hivatásos hangszeres művészek, akik kiemelt céljuknak tekintik, hogy felkeltsék az érdeklődést a népzene műfaja iránt. Előadja: a Duna Művészegyüttes állandó népi zenekara, a Göncöl zenekar

„Egy árnyas fa rugalmas Szárú, dús levelű ágat bújtat, színaranyból, Megszentelve a Lenti Világ Júnója nevének; Rejti e fát a berek, sűrű völgybe bezárja az árnyék.” (Vergilius: Aeneis. VI. 136 – 139.) Az „aranyág” eredetileg mágikus erővel bírt, s csak a folyamatos küzdelem, az áldozat-hozatallal is terhes megújulni tudás volt képes birtokolni azt. Hasonlóképpen Bartók zenei világa vagy a népzenei hagyomány: nem önmaguktól örökéletűek, hanem tőlünk, általunk; a mi véges életünk táplálja az ő halhatatlanságukat. Ez azt jelenti, hogy újra és újra kérdezhetjük őket magunkról, s ha kellő alázattal, valódi elhivatottsággal tesszük, akkor itt és most is válaszolni fognak kérdéseinkre. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl zenekar Hegedűn közreműködik: Prohászka Ágnes és Radics Ádám Koreográfusok: Mihályi Gábor, Farkas Zoltán „Batyu”, Juhász Zsolt Zene: Bartók Béla, Gombai Tamás Díszlet – Jelmez: Túri Erzsébet Látvány: Lendvai Károly Rendező: Juhász Zsolt

A Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója Mosóczi István emlékére A múlt számunkra nemcsak egy valamikor volt jelen, megidézhető emlékkép, hanem olyasmi, ami rejtetten benne van a legapróbb mozdulatainkban is, s kíséri minden lépésünket. Vállalt múltunkban fellelhetők tudatos értékválasztásaink, mindennapjaink örömei, bánatai, vagyis éppen azok a mozzanatok, amelyek egyszerivé és megismételhetetlenné tesznek bennünket. A Duna Művészegyüttes alkotói – immár 50 éve – céljuknak érzik, hogy egyszerre elégítsék ki a hagyomány ápolásának és a jelenlét követelményének kívánalmait. Legújabb bemutatónk a tavaszi ünnepkör „jeles napjainak” megidézéséről szól. Azok a rítusok, közösségi formák, melyekkel eleink egykoron ünnepelték a tavaszt, mára már érvényüket vesztették, ismeretlenek életünkben. Pedig „Kellenének szokások! Nincs elég szokásunk. Minden porlik, szóba foszlik.” – ahogy Rilke fogalmazott egyik versében. Megidézni valamit, azt jelenti, hogy jelenvalóvá tesszük, átadjuk magunkat neki. Erre vállalkozunk tehát. Szakrális és a profán, ínséges-aszketikus és a bőség jegyében töltekező „napok” váltogatják majd egymást a színpadon: harsány…

Bővebben

Előadásunk kiindulópontja az Erdély történelmi határán fekvő Feketetó, ahol évszázadok óta Közép-Európa egyik legnagyobb vásárát rendezik meg. Az eredetileg hagyományos vásár képe az idők folyamán jelentősen megváltozott: a paraszti világ mindennapi szükségleteit kielégítő kínálat szinte teljesen kicserélődött, Feketetó mára idegenforgalmi látványosság lett, afféle zsibvásár, ahol olcsó bóvliként kínálják nekünk a múltat, féláron a jövőt… Vajon a Feketetó tiszta forrás-e még, tükrében önmagunkra, saját lényegünkbe pillanthatunk, vagy egy olajfoltokkal szennyezett, vízfelület csupán? A létalapjától megfosztott, áruvá – divatcikké – váló kultúra fogyasztása vajon nem rohasztja-e el gyökereinket, életerőnk, önismeretünk eleven forrásait? Táncelőadásunk a fogyasztói társadalom hatására kialakult kulturális káoszt kívánja groteszk módon megmutatni. Ahogy a vásár forgatagában egyaránt jelen vannak a román, magyar és cigány árusok és vásárlók, úgy a fanyar iróniában és sok humorban bővelkedő előadás táncanyaga is Erdély és a Partium táncaira (román, magyar és cigány táncokra) épül. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl zenekar Vendégművészek: Gera Gábor,…

Bővebben

Vivaldi műve által ihletett előadásunk zenei anyagában a Négy évszak és a barokk hatására formálódó erdélyi népzene fonódik össze. E parasztbarokknak is nevezett zenei stílust Vivaldi emelte be az udvari zenébe, ugyanakkor Fabio Biondi Négy évszak-feldolgozása olyan nyers erőt, dinamikát és puritánságot áraszt, amely hangulatában és sodrásában a népzenéhez hasonlítható. Előadásunkban nem csupán a népzene és a barokk zene, a magyar néptánc és a barokk világa alkot elválaszthatatlan egységet, hanem múlt és jelen, hagyomány és kísérletezés, az autentikus néptánc és az újító művészi felfogást tükröző koregráfiák is. A Négy évszakban – akárcsak a Duna Művészegyüttes korábbi előadásaiban – a „holt” hagyományőrzés helyett az élő és megújulni képes tradíció továbbvitelére, átadására törekszünk. Előadja a Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar Zene: Antonio Vivaldi, Ökrös Csaba Koreográfusok: Mihályi Gábor, Juhász Zsolt Díszlet – jelmez: Túri Erzsébet Fény: Lendvai Károly Asszisztensek: Bonifert Katalin, Vámos László Rendező: Juhász Zsolt

Előadásunk a képzőművészet, a világzenei hangzás és a virtuozitás keverékével kívánja a nézőt a néptánc-színház csodás világában megmeríteni. Finoman próbál elgondolkodtatni, majd ellazítani, megnyugtatni és végül, de nem utolsó sorban szórakoztatni. Hatás- és gondolati elemünk ez esetben a fa világa, illetve a világ fája, amely az élet és halál fája, a termékenység és bőség fája, a szerelem fája, a tudás fája, az idő és történelem fája, kereszt… vagyis minden. A fa kapcsolat a világok, ég és föld között. Mesél nekünk mindennapjainkról, végtelen szertartásainkról, mítoszainkról, az örök visszatérésről és küzdelmes létünkről egyaránt. Táncszínházi előadásunk magában hordozza az autentikusság jegyéit, ugyanakkor innovatív szellemisége, modernsége a mai színházi elemek egyenrangú társává emeli a néptáncot és a népzenét. Korszerű feldolgozásai nem csorbítják ezek értékét, sőt éltetik és élővé teszik. Produkciónk gerincét balkáni – bolgár, török, görög, román – táncok alkotják. Előadja: a Duna Művészegyüttes tánckara Ének: Navratil Andrea / Bognár Szilvia Jelmez- diszlettervező: Túri Erzsébet Fénytervező: Lendvai…

Bővebben

Legújabb bemutatónkban – akárcsak a Duna Művészegyüttes korábbi előadásaiban – a „holt” hagyományőrzés helyett az élő és megújulni képes tradíció továbbvitelére, átadására törekszünk, méghozzá ez esetben a legfiatalabb korosztályt kívánjuk „megmeríteni” e hagyományban, hiszen mély meggyőződésünk, hogy a tánc és színház szeretetére és értésére való nevelést már a lehető legfiatalabb korban el kell kezdeni. A Duna Művészegyüttes legújabb gyermekelőadása a szarvast üldöző két ifjú, Hunor és Magor ősi legendáját eleveníti meg. Az alkotók célja, hogy kapcsolatot találjanak a mai világ gyerekei és e csodás történet között. Az álomszerű, látványos előadás a barátságról, kitartásról, a férfiasságról, de leginkább önmagunk megtalálásáról szól. A Kárpát-medence magyarságának táncaira és zenéjére támaszkodva olyan néptáncszínházi produkciót kívántunk megvalósítani a kisiskolás korosztálynak, amilyet együttesünk a felnőtt generáció számára már több ízben készített. A Duna Művészegyüttes korábbi előadásait is jellemző táncnyelv mellett teret kívánunk adni a kísérletezésnek: olyan korszerű színpadi formát keresünk, amely egyfelől tükrözi, másfelől eszközként használja…

Bővebben

A Duna Művészegyüttes művészeti célkitűzései között szerepel azon törekvése, hogy lehetőséget adjon fiatal vagy struktúrán kívül dolgozó koreográfusoknak a professzionális előadói és alkotócsapattal való közös munkára. Ezen gondolat jegyében kért fel az együttes vezetője három kiemelkedő női koreográfust az együttalkotásra. Furik Rita, Horváth Zsófia és Kocsis Enikő korábban különböző együttesekben bizonyította koreográfusi tehetségét, darabjaikban – a Duna Művészegyüttes alkotóihoz hasonlóan – nem csupán a néptánc autentikus tolmácsolására törekednek, hanem újra és újra felfedezik a néptáncszínház műfajában rejlő lehetőségeket. A Gyöngyszólam című előadásban a három női koreográfus-rendező egyéni darabja és sajátos alkotói látásmódja különleges egységet alkot. Fehérnépek „Lánykorom, te, lánykorom, te, merre röpülsz, ha elhagysz? / Már soha vissza hozzád, hozzád már soha vissza.” (Szapphó) Kocsis Enikő a női lét azon időszakát igyekszik megragadni, amikor a nőiség a legerősebb, vagyis amikor a lány nővé érik. Koreográfiája a kislánykort követő, s az anyaságot megelőző éveket eleveníti meg a színpadon – kizárólag női…

Bővebben