Kategória archívumok: Repertoár

A Duna Művészegyüttes legújabb előadását Juhász Gyula Trianon című versének alábbi verssorai ihlették: „Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá.” Ha valamiről nem vagyunk képesek beszélni – mert a benne átélt öröm, vagy fájdalom az egekig ér, nincsenek hozzá szavaink, szegényes a nyelvünk, hiányzik a bátorságunk – akkor a csend, a zene, vagy akár egy gesztusértékű mozdulat „szólhat” helyettünk. Néptánc-színházi előadásunk a maga adottságaival, eszközkészletével arra a történelmi traumára szeretne méltóképpen emlékezni, amit Trianon jelent a magyarság számára. Azt kívánja megjeleníteni, amire a történelmi értekezések, szónoklatok nem képesek. Előadásunk címe nem kegyeleti gyertyára utal, nem a nemzethalál valamiféle víziójára, hanem a remény elevenségére. A pislákoló gyertyafény annak lesz a szimbóluma, hogy van jövő, van kivezető út az önsajnálatból, a bénultságból, túl lehet élni a fájdalmat egy percre sem feledve, miként azt Juhász Gyula írta. Ahhoz, hogy a sebek begyógyulhassanak, még sokat kell tennünk, méltóságot sugározni, bölcsességgel létezni.…

Bővebben

A Hamupipőke a Grimm fivérek egyik legismertebb, örökérvényű meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, s előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket. A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban megelevenedik a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (a Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs előadását. Előadják a Duna Művészegyüttes szólistái Hamupipőke: Tóth Tímea Herceg: Mezei Balázs Mostoha: Kaszásné Halmi Ildikó Mostohatestvérek: Barta Réka, Reszneki Virág Király: Szabó Csaba Királynő: Bonifert Katalin Kalmár: Kolumbán Norbert Hoppmester: Végh Tamás Tündér: Bednai Nikolett Zene: Ghymes Jelmez: Túri Erzsébet Díszlet: Karóczkai Tünde Fény: Lendvai Károly Hang: Földes Gábor Koreográfia: Juhász Zsolt, Maros Anna Rendező-koreográfus: Mucsi János, Juhász Zsolt Támogatók: NKA, Duna Palota Az előadás a Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös…

Bővebben

A Magyar Táncrapszódia a Duna Művészegyüttes folklórelőadása, amelynek műsorát a Kárpát-medence autentikus néptáncait bemutató, feldolgozó koreográfiák alkotják. Az előadás elemei variálhatók, összeállíthatók belőle hosszabb és rövidebb műsorok. Ugyancsak rugalmasan változtatható a fellépők létszáma is. A Magyar Táncrapszódia a címben sugallt műfajnak megfelelően kötetlen szerkezetű előadás, amely különböző hangulatokat idéz meg, impressziókat nyújt a paraszti tánckultúrából. A reformkori táncokból és Bartók-művekre készült koreográfiákból felépülő előadás szervezőelve a más közegbe átemelt népi kultúra bemutatása. Hiszen ahogy a reformkorban a néptáncok megjelentek a báli nyitótáncokban, úgy bukkantak fel az autentikus népi dallamok Bartók műveiben.

„…A magyar egy Pindár: valamerre ragadja negéde, Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit. Majd lebegő szellő, szerelemre olvad epedve, S búja hevét kényes mozdulatokba szövi; Majd maga fellobbanva kiszáll a bajnoki táncra (Megveti a lyánykát a diadalmi dagály), S rengeti a földet: Kinizsit látsz véres ajakkal A testhalmok közt ugrani hőseivel. Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe, Csak maga szab törvényt, s lelkesedése határt. Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, örűljön! Férjfierő s lelkes szikra feszíti erét. /Berzsenyi Dániel: A táncok/ Hosszú várakozás után végre újra kigyúlnak a színpad fényei! A műsort a Kárpát-medence autentikus néptáncait bemutató és feldolgozó koreográfiák alkotják. Az előadás kötetlen szerkezetű, különböző hangulatokat idéz meg, impressziókat nyújt a paraszti tánckultúra sokszínűségéből. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl zenekar Rendező: Juhász Zsolt

A gyermekek, fiatalok sokoldalú nevelésében, képességeik fejlesztésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése, továbbá a népi játékok, a néptánc fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját, testtudatát, identitását, szociális érzékenységét. Ezért a Duna Művészegyüttes és az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület ingyenes rendhagyó néprajzi órát szervez általános iskolák felső tagozatos osztályai részére. Az interaktív óra keretében bemutatásra kerül számos Kárpát-medencei tájegység tánca és tánctípusa (többek között: verbunk, csárdás, ugrós táncok, karikázó…) Megismerkedhetnek a gyerekek az adott néprajzi tájegységek viseleteivel, jellemző dallamaival és hangszereivel. Előadja:Duna Művészegyüttes, Göncöl zenekar Narrátor: Sikentáncz Szilveszter/Berecz István Szerkesztő: Sikentácz Szilveszter Rendező: Juhász Zsolt

A Duna Művészegyüttes történelmi ihletésű és témájú előadása 2002-ben született, s aktualitását a kettős jubileum adta: Kossuth Lajos születésének kétszázadik, valamint angliai és Egyesült Államok-beli kampánykörútjának százötvenedik évfordulója. A változatos táncképekből álló műsor Kossuth beszédeinek és gondolatainak szelleme mellett a reformkor hangulatát is megidézi. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl Zenekar Zenei szerkesztő: Szűts István Koreográfusok: Juhász Zsolt, Mihályi Gábor Rendező: Mucsi János

„Egy árnyas fa rugalmas Szárú, dús levelű ágat bújtat, színaranyból, Megszentelve a Lenti Világ Júnója nevének; Rejti e fát a berek, sűrű völgybe bezárja az árnyék.” (Vergilius: Aeneis. VI. 136 – 139.) Az „aranyág” eredetileg mágikus erővel bírt, s csak a folyamatos küzdelem, az áldozat-hozatallal is terhes megújulni tudás volt képes birtokolni azt. Hasonlóképpen Bartók zenei világa vagy a népzenei hagyomány: nem önmaguktól örökéletűek, hanem tőlünk, általunk; a mi véges életünk táplálja az ő halhatatlanságukat. Ez azt jelenti, hogy újra és újra kérdezhetjük őket magunkról, s ha kellő alázattal, valódi elhivatottsággal tesszük, akkor itt és most is válaszolni fognak kérdéseinkre. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl zenekar Hegedűn közreműködik: Prohászka Ágnes és Radics Ádám Koreográfusok: Mihályi Gábor, Farkas Zoltán „Batyu”, Juhász Zsolt Zene: Bartók Béla, Gombai Tamás Díszlet – Jelmez: Túri Erzsébet Látvány: Lendvai Károly Rendező: Juhász Zsolt

A Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója Mosóczi István emlékére A múlt számunkra nemcsak egy valamikor volt jelen, megidézhető emlékkép, hanem olyasmi, ami rejtetten benne van a legapróbb mozdulatainkban is, s kíséri minden lépésünket. Vállalt múltunkban fellelhetők tudatos értékválasztásaink, mindennapjaink örömei, bánatai, vagyis éppen azok a mozzanatok, amelyek egyszerivé és megismételhetetlenné tesznek bennünket. A Duna Művészegyüttes alkotói – immár 50 éve – céljuknak érzik, hogy egyszerre elégítsék ki a hagyomány ápolásának és a jelenlét követelményének kívánalmait. Legújabb bemutatónk a tavaszi ünnepkör „jeles napjainak” megidézéséről szól. Azok a rítusok, közösségi formák, melyekkel eleink egykoron ünnepelték a tavaszt, mára már érvényüket vesztették, ismeretlenek életünkben. Pedig „Kellenének szokások! Nincs elég szokásunk. Minden porlik, szóba foszlik.” – ahogy Rilke fogalmazott egyik versében. Megidézni valamit, azt jelenti, hogy jelenvalóvá tesszük, átadjuk magunkat neki. Erre vállalkozunk tehát. Szakrális és a profán, ínséges-aszketikus és a bőség jegyében töltekező „napok” váltogatják majd egymást a színpadon: harsány…

Bővebben

Előadásunk kiindulópontja az Erdély történelmi határán fekvő Feketetó, ahol évszázadok óta Közép-Európa egyik legnagyobb vásárát rendezik meg. Az eredetileg hagyományos vásár képe az idők folyamán jelentősen megváltozott: a paraszti világ mindennapi szükségleteit kielégítő kínálat szinte teljesen kicserélődött, Feketetó mára idegenforgalmi látványosság lett, afféle zsibvásár, ahol olcsó bóvliként kínálják nekünk a múltat, féláron a jövőt… Vajon a Feketetó tiszta forrás-e még, tükrében önmagunkra, saját lényegünkbe pillanthatunk, vagy egy olajfoltokkal szennyezett, vízfelület csupán? A létalapjától megfosztott, áruvá – divatcikké – váló kultúra fogyasztása vajon nem rohasztja-e el gyökereinket, életerőnk, önismeretünk eleven forrásait? Táncelőadásunk a fogyasztói társadalom hatására kialakult kulturális káoszt kívánja groteszk módon megmutatni. Ahogy a vásár forgatagában egyaránt jelen vannak a román, magyar és cigány árusok és vásárlók, úgy a fanyar iróniában és sok humorban bővelkedő előadás táncanyaga is Erdély és a Partium táncaira (román, magyar és cigány táncokra) épül. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl zenekar Vendégművészek: Gera Gábor,…

Bővebben

10/23