Partium – Az Értől az Óceánig
Az Értől az Óceánig A Partium a mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő csodás, kultúrájában színes és gazdag vidék. A történelem viharai során földrajzi kiterjedése sűrűn változott, így nehéz meghatározni az eredeti Partium pontos területét. A jelenlegi értelemben vett mai Partium Máramaros, Szilágy, Szatmár, Bihar és Arad megyét foglalja magában. Etnikai térképe nagyon színes, többségében magyar, román, cigány, lakosság mellett élnek a vidéken szlovákok, bolgárok, szerbek és horvátok is. A Partium bővelkedik hírességekben, e vidék szülöttei többek között: Ady Endre, Szilágyi Domokos, Arany János, Kölcsey Ferenc, Tóth Árpád. Előadásunk a partiumi emberek identitáskérdéseit érintve beszél urbánus és paraszti létezésükről, a vidék sajátos kulturális sokszínűségéről, Magyarország és a Partium kapcsolatáról. Az előadásban megjelennek Sárrét és Szilágyság magyar táncai, keményfoki román, nadabi román és cigány táncok, mácsai cigány, vingai bolgár, máramarosi hucul táncok, valamint Csasztvan Zsuzsanna, a Népművészet Ifjú Mestere előadásában Nagylak és Arad környéki szlovák énekek. A produkcióban Rubold Ödön Jászai…
SZÉKELYKAPU
A székelykapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok. A Duna Művészegyüttes új produkciójának inspirációs centrumában ez a csodálatos, gazdag jelentéssel bíró építmény áll. Az alkotói szándék szerint az előadás átjárót nyit két szféra, a szakrális és a világi között. E tér-idő játék elviszi a nézőt a székelység múltjába, megeleveníti a rég elfeledett táncokat, felidézi eredetüket és a jelentősebb történelmi eseményeiket. A székely kapu szellemi üzenete: „Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek”. JELENETEK: felvonás: Csillagösvényen Első ének: Égi-földi eredetmondák A mitikus múlt, melyben megjelenik a Nap és a Hold násza, Nimród és fiai: Hunor és Magor, a Csodaszarvas űzése, a székely nép születése. Második ének: A Szent Anna-tó legendája A székely legendárium egyik reprezentatív példája ez, mely a női princípiumot…
SZERELEMKERT
Szerelmi vágy, szerelmi álom Emléke, fénye űz feléd, Keresem az elvesztett édent, Remények, álmok édenét… Amikor én rajongó vággyal Követlek, várlak tégedet, A multnak álma száll meg akkor: A mult és az emlékezet… (Ady Endre: A múltért) A Szerelemkert című produkció egy rendhagyó válogatás, amelyben a koreográfiák, amellett, hogy a szerelemről szólnak, az előadóknak és az alkotóknak a tánchoz fűződő szeretetét, a művészi elkötelezettségét, a magyar néptánc és a színpadi néptáncművészet iránti tiszteletét tükrözik. Az előadás gerincét neves koreográfusok rég nem látott, emblematikus művei alkotják kiegészülve az együttes jelenlegi repertoárján lévő koreográfiáival. Ebből a válogatásból a rendezésnek és az izgalmas látványvilágnak köszönhetően egy új, önálló előadás jött létre. A produkcióban énekesként közreműködik Fekete Borbála. Az előadásban látható koreográfiák: Kiss Ferenc – Mosóczi István: Szerelem Ifj. Csoóri Sándor – Szigeti Károly: Botoló Carl Orff – Kricskovics Antal: Carmina Burana Pál Lajos – Juhász Zsolt: Fehér pár Kiss Ferenc – Mucsi…
FORDULJ, KEDVES LOVAM – Válogatás Kallós Zoltán gyűjtéseiből
A Duna Művészegyüttes állandó zenekara, a Göncöl zenekar hamarosan önálló albuma a kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseiből válogat. A Fordulj, kedves lovam. Válogatás Kallós Zoltán gyűjtéseiből című album a Spotify zenemegosztó csatornáján hallgatható, ehhez kapcsolódóan léptek színpadra kedvcsináló koncertjükkel először 2023. május 16-án a Hagyományok Házában. Az album célja, hogy Kallós Zoltán életét, kiemelkedő személyiségét legfontosabb népzenei gyűjtéseiből válogatva mutassa be, melyet a koncerteken videó-illetve hangbejátszásokkal, fényképek vetítésével tesznek még érzékletesebbé. Az album, így tehát a koncert zenei anyagában is kimagasló szerepet játszik Kallós szűkebb szülőföldje, a Kis-Szamos menti Válaszút és Bonchida, illetve Mezőség számos falujának (Feketelak, Buza, Vajdakamarás, Magyarszovát, Szék) hangszeres és vokális népzenéje, de Kallós Zoltán moldvai, gyimesi, kalotaszegi és nagysajói gyűjtéseiből is válogatnak. A zenei anyagot szerkesztette és természetesen a koncerten is közreműködik Enyedi Ágnes népdalénekes, aki Kallós Zoltánnal gyerekkorától kezdve nagyon szoros kapcsolatot ápolt. Énekesként közreműködik továbbá Mezei Balázs, a Duna Művészegyüttes…
APÁK ÉS FIAK – TÁNCELŐADÁS NAGY ALBERT GYŰJTÉSEI NYOMÁN
A Duna Művészegyüttes Apák és fiak – Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán címmel készítette 2023 őszén előadását, amelynek bemutatóját a Nemzeti Táncszínházban láthatta a közönség. Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen. A falusi szokások, táncmulatságok nem csak egyfajta szórakozási formaként funkcionáltak, hanem alkalmat adtak annak is, hogy az idősebb generáció nevelői hatást gyakorolhasson az új nemzedéknek. Hagyományosan apáról fiúra szállt tovább a tudás, de a generációs folyamatokat tekintve korszakok között is átíveltek szellemi értékeink. A hagyományt ugyan a falusi közösség gyakorolta, de az átadásnak és átvételnek mégis megvoltak a kimagasló mesterei. Mai értelemben a kreatív alkotók voltak ők, akik tehetségük, művészi érzékük által formálták a nép művészetét. A Duna Művészegyüttes produkciója az apák és fiak közötti szellemi kapcsolaton keresztül a hagyományról, az átörökítésről és az átvételéről kíván szólni. Az előadás a tervek szerint egy sorozat kezdő állomása, melyben tisztelegni kívánnak a kiemelkedő munkát végző néptáncgyűjtőink előtt.…
A DUNA BALLADÁI – TÁNCOK ÉS IMÁK A DUNA MENTÉN
“A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.” József Attila: A Dunánál A Duna mentén élő népek számára a Duna az életet jelentő, nyugalmat árasztó hatalmas folyam, mely természetéből fakadóan határoz meg sorsokat, megmaradásunk kötelező záloga. A Duna múlt és jelen gigászi tanújaként hidat képez nyugat és kelet között. A Fekete erdőtől a Fekete tengerig minden nép azonosul az embert próbáló és formáló nagy folyó-toposszal, mely a kezdetektől fogva hatást gyakorolt hagyományos műveltségükre. Mi, magyarok a nemzeti tudatunk alap jelképeként tekintünk rá. A Duna a tisztaság és megtisztulás szimbóluma, erőt adó ihlető forrása megannyi művésznek. Stílusosan szólva, Dunát lehetne rekeszteni a róla szóló költeményekből. A Duna Művészegyüttes 65 éves jubileumi…
GYERTYALÁNG
A Duna Művészegyüttes legújabb előadását Juhász Gyula Trianon című versének alábbi verssorai ihlették: „Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá.” Ha valamiről nem vagyunk képesek beszélni – mert a benne átélt öröm, vagy fájdalom az egekig ér, nincsenek hozzá szavaink, szegényes a nyelvünk, hiányzik a bátorságunk – akkor a csend, a zene, vagy akár egy gesztusértékű mozdulat „szólhat” helyettünk. Néptánc-színházi előadásunk a maga adottságaival, eszközkészletével arra a történelmi traumára szeretne méltóképpen emlékezni, amit Trianon jelent a magyarság számára. Azt kívánja megjeleníteni, amire a történelmi értekezések, szónoklatok nem képesek. Előadásunk címe nem kegyeleti gyertyára utal, nem a nemzethalál valamiféle víziójára, hanem a remény elevenségére. A pislákoló gyertyafény annak lesz a szimbóluma, hogy van jövő, van kivezető út az önsajnálatból, a bénultságból, túl lehet élni a fájdalmat egy percre sem feledve, miként azt Juhász Gyula írta. Ahhoz, hogy a sebek begyógyulhassanak, még sokat kell tennünk, méltóságot sugározni, bölcsességgel létezni.…
HAMUPIPŐKE
A Hamupipőke a Grimm fivérek egyik legismertebb, örökérvényű meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, s előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket. A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban megelevenedik a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (a Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs előadását. Előadja a Duna Művészegyüttes. Szereposztás: Hamupipőke: Soltész Luca Herceg: Mezei Balázs Mostoha: Kaszásné Halmi Ildikó Mostohatestvérek: Barta Réka, Kovács Anita Király: Szabó Csaba Királynő: Végh-Pozsár Kitti Kalmár: Kolumbán Norbert Hoppmester: Végh Tamás / Kanozsai Ákos Tündér: Bednai Nikolett Zene / Music: Ghymes Jelmez és díszlet / Costumes and sets: Túri Erzsébet Koreográfia / Choreographed…
MAGYAR TÁNCRAPSZÓDIA
A Magyar Táncrapszódia a Duna Művészegyüttes folklórelőadása, amelynek műsorát a Kárpát-medence autentikus néptáncait bemutató, feldolgozó koreográfiák alkotják. Az előadás elemei variálhatók, összeállíthatók belőle hosszabb és rövidebb műsorok. Ugyancsak rugalmasan változtatható a fellépők létszáma is. A Magyar Táncrapszódia a címben sugallt műfajnak megfelelően kötetlen szerkezetű előadás, amely különböző hangulatokat idéz meg, impressziókat nyújt a paraszti tánckultúrából. A reformkori táncokból és Bartók-művekre készült koreográfiákból felépülő előadás szervezőelve a más közegbe átemelt népi kultúra bemutatása. Hiszen ahogy a reformkorban a néptáncok megjelentek a báli nyitótáncokban, úgy bukkantak fel az autentikus népi dallamok Bartók műveiben.
MAGYAR TÁNCKÉPEK
A Magyar táncképek a Duna Művészegyüttes folklórelőadása, amelynek műsorát a Kárpát-medence autentikus néptáncait bemutató, feldolgozó koreográfiák alkotják. Az előadás kötetlen szerkezetű, amely különböző hangulatokat idéz meg, impressziókat nyújt a paraszti kultúrából. A színpadon mezőföldi, vág-garam közi, somogyi, Békés megyei, kárpátaljai és kalotaszegi táncok, valamint különböző vidékek pásztortáncai elevenednek meg, melyeket a Göncöl zenekar kísér virtuóz zenei összeállításokkal. Ezek a dallamok – hasonlóan a táncképekhez – a Kárpát-medence magyarságának és nemzetiségeinek népzenei hagyományait mutatják be. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl zenekar Rendező: Juhász Zsolt