Kategória archívumok: Repertoár

A Duna Művészegyüttes állandó zenekara, a Göncöl zenekar hamarosan önálló albuma a kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseiből válogat. A Fordulj, kedves lovam. Válogatás Kallós Zoltán gyűjtéseiből című album a Spotify zenemegosztó csatornáján hallgatható, ehhez kapcsolódóan léptek színpadra kedvcsináló koncertjükkel először 2023. május 16-án a Hagyományok Házában. Az album célja, hogy Kallós Zoltán életét, kiemelkedő személyiségét legfontosabb népzenei gyűjtéseiből válogatva mutassa be, melyet a koncerteken videó-illetve hangbejátszásokkal, fényképek vetítésével tesznek még érzékletesebbé. Az album, így tehát a koncert zenei anyagában is kimagasló szerepet játszik Kallós szűkebb szülőföldje, a Kis-Szamos menti Válaszút és Bonchida, illetve Mezőség számos falujának (Feketelak, Buza, Vajdakamarás, Magyarszovát, Szék) hangszeres és vokális népzenéje, de Kallós Zoltán moldvai, gyimesi, kalotaszegi és nagysajói gyűjtéseiből is válogatnak. A zenei anyagot szerkesztette és természetesen a koncerten is közreműködik Enyedi Ágnes népdalénekes, aki Kallós Zoltánnal gyerekkorától kezdve nagyon szoros kapcsolatot ápolt. Énekesként közreműködik továbbá Mezei Balázs, a Duna Művészegyüttes…

Bővebben

A Duna Művészegyüttes Apák és fiak – Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán címmel készítette 2023 őszén előadását, amelynek bemutatóját a Nemzeti Táncszínházban láthatta a közönség. Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen. A falusi szokások, táncmulatságok nem csak egyfajta szórakozási formaként funkcionáltak, hanem alkalmat adtak annak is, hogy az idősebb generáció nevelői hatást gyakorolhasson az új nemzedéknek. Hagyományosan apáról fiúra szállt tovább a tudás, de a generációs folyamatokat tekintve korszakok között is átíveltek szellemi értékeink.  A hagyományt ugyan a falusi közösség gyakorolta, de az átadásnak és átvételnek mégis megvoltak a kimagasló mesterei. Mai értelemben a kreatív alkotók voltak ők, akik tehetségük, művészi érzékük által formálták a nép művészetét. A Duna Művészegyüttes produkciója az apák és fiak közötti szellemi kapcsolaton keresztül a hagyományról, az átörökítésről és az átvételéről kíván szólni. Az előadás a tervek szerint egy sorozat kezdő állomása, melyben tisztelegni kívánnak a kiemelkedő munkát végző néptáncgyűjtőink előtt.…

Bővebben

“A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”                               József Attila: A Dunánál   A Duna mentén élő népek számára a Duna az életet jelentő, nyugalmat árasztó hatalmas folyam, mely természetéből fakadóan határoz meg sorsokat, megmaradásunk kötelező záloga. A Duna múlt és jelen gigászi tanújaként hidat képez nyugat és kelet között. A Fekete erdőtől a Fekete tengerig minden nép azonosul az embert próbáló és formáló nagy folyó-toposszal, mely a kezdetektől fogva hatást gyakorolt hagyományos műveltségükre. Mi, magyarok a nemzeti tudatunk alap jelképeként tekintünk rá. A Duna a tisztaság és megtisztulás szimbóluma, erőt adó ihlető forrása megannyi művésznek. Stílusosan szólva, Dunát lehetne rekeszteni a róla szóló költeményekből. A Duna Művészegyüttes 65 éves jubileumi…

Bővebben

A Duna Művészegyüttes legújabb előadását Juhász Gyula Trianon című versének alábbi verssorai ihlették: „Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá.” Ha valamiről nem vagyunk képesek beszélni – mert a benne átélt öröm, vagy fájdalom az egekig ér, nincsenek hozzá szavaink, szegényes a nyelvünk, hiányzik a bátorságunk – akkor a csend, a zene, vagy akár egy gesztusértékű mozdulat „szólhat” helyettünk. Néptánc-színházi előadásunk a maga adottságaival, eszközkészletével arra a történelmi traumára szeretne méltóképpen emlékezni, amit Trianon jelent a magyarság számára. Azt kívánja megjeleníteni, amire a történelmi értekezések, szónoklatok nem képesek. Előadásunk címe nem kegyeleti gyertyára utal, nem a nemzethalál valamiféle víziójára, hanem a remény elevenségére. A pislákoló gyertyafény annak lesz a szimbóluma, hogy van jövő, van kivezető út az önsajnálatból, a bénultságból, túl lehet élni a fájdalmat egy percre sem feledve, miként azt Juhász Gyula írta. Ahhoz, hogy a sebek begyógyulhassanak, még sokat kell tennünk, méltóságot sugározni, bölcsességgel létezni.…

Bővebben

A Hamupipőke a Grimm fivérek egyik legismertebb, örökérvényű meséje jámborságról és gonoszságról, hatalomvágyról és becsületről, ármányról és hűségről. Hamupipőke egy bálban, tánc közben ismeri meg a Herceget, s előadásunk is tánccal, zenével meséli el történetüket. A Ghymes zenéjére készült lendületes koreográfiákban megelevenedik a királyi udvar élete, a mostohák civódása, az elveszett cipő gazdájának keresése és a szerelmesek egymásra találása. A táncos-zenés forma kifejezően közvetíti a történetben rejlő érzelmeket, emberi értékeket. A Duna Művészegyüttes az európai népek táncaiból (a Skandináviától a Balkánig) merítve hozta létre a gyerekek számára érthető és élvezhető, látványos és derűs előadását. Előadja a Duna Művészegyüttes.   Szereposztás: Hamupipőke: Soltész Luca Herceg: Mezei Balázs Mostoha: Kaszásné Halmi Ildikó / Horváth Eszter Mostohatestvérek: Barta Réka, Abonyi Rebeka Király: Szabó Csaba Királynő: Bonifert Katalin Kalmár: Kolumbán Norbert / Kuzma Péter Hoppmester: Végh Tamás Tündér: Bednai Nikolett   Zene / Music: Ghymes Jelmez és díszlet / Costumes and sets: Túri Erzsébet…

Bővebben

A Magyar Táncrapszódia a Duna Művészegyüttes folklórelőadása, amelynek műsorát a Kárpát-medence autentikus néptáncait bemutató, feldolgozó koreográfiák alkotják. Az előadás elemei variálhatók, összeállíthatók belőle hosszabb és rövidebb műsorok. Ugyancsak rugalmasan változtatható a fellépők létszáma is. A Magyar Táncrapszódia a címben sugallt műfajnak megfelelően kötetlen szerkezetű előadás, amely különböző hangulatokat idéz meg, impressziókat nyújt a paraszti tánckultúrából. A reformkori táncokból és Bartók-művekre készült koreográfiákból felépülő előadás szervezőelve a más közegbe átemelt népi kultúra bemutatása. Hiszen ahogy a reformkorban a néptáncok megjelentek a báli nyitótáncokban, úgy bukkantak fel az autentikus népi dallamok Bartók műveiben.

„…A magyar egy Pindár: valamerre ragadja negéde, Lelkesedett tűzzel nyomja ki indulatit. Majd lebegő szellő, szerelemre olvad epedve, S búja hevét kényes mozdulatokba szövi; Majd maga fellobbanva kiszáll a bajnoki táncra (Megveti a lyánykát a diadalmi dagály), S rengeti a földet: Kinizsit látsz véres ajakkal A testhalmok közt ugrani hőseivel. Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe, Csak maga szab törvényt, s lelkesedése határt. Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, örűljön! Férjfierő s lelkes szikra feszíti erét. /Berzsenyi Dániel: A táncok/ Hosszú várakozás után végre újra kigyúlnak a színpad fényei! A műsort a Kárpát-medence autentikus néptáncait bemutató és feldolgozó koreográfiák alkotják. Az előadás kötetlen szerkezetű, különböző hangulatokat idéz meg, impressziókat nyújt a paraszti tánckultúra sokszínűségéből. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl zenekar Rendező: Juhász Zsolt

A gyermekek, fiatalok sokoldalú nevelésében, képességeik fejlesztésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése, továbbá a népi játékok, a néptánc fejleszti a gyermekek mozgáskultúráját, testtudatát, identitását, szociális érzékenységét. Ezért a Duna Művészegyüttes és az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület ingyenes rendhagyó néprajzi órát szervez általános iskolák felső tagozatos osztályai részére. Az interaktív óra keretében bemutatásra kerül számos Kárpát-medencei tájegység tánca és tánctípusa (többek között: verbunk, csárdás, ugrós táncok, karikázó…) Megismerkedhetnek a gyerekek az adott néprajzi tájegységek viseleteivel, jellemző dallamaival és hangszereivel. Előadja:Duna Művészegyüttes, Göncöl zenekar Narrátor: Sikentáncz Szilveszter/Berecz István Szerkesztő: Sikentácz Szilveszter Rendező: Juhász Zsolt

A Duna Művészegyüttes történelmi ihletésű és témájú előadása 2002-ben született, s aktualitását a kettős jubileum adta: Kossuth Lajos születésének kétszázadik, valamint angliai és Egyesült Államok-beli kampánykörútjának százötvenedik évfordulója. A változatos táncképekből álló műsor Kossuth beszédeinek és gondolatainak szelleme mellett a reformkor hangulatát is megidézi. Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl Zenekar Zenei szerkesztő: Szűts István Koreográfusok: Juhász Zsolt, Mihályi Gábor Rendező: Mucsi János

A gyermekek, fiatalok sokoldalú nevelésében, képességeik fejlesztésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése. A Duna Művészegyüttes zenekara népzenei óra keretében mutatja be és ismerteti meg a gyerekekkel számos Kárpát-medencei tájegység zenéjét és a népi zenekar összetételét. Megismerkedhetnek a gyerekek az adott néprajzi tájegységek jellemző dallamaival és hangszereivel. A zenekar tagjai hivatásos hangszeres művészek, akik kiemelt céljuknak tekintik, hogy felkeltsék az érdeklődést a népzene műfaja iránt. Előadja: a Duna Művészegyüttes állandó népi zenekara, a Göncöl zenekar

10/26