A Duna Művészegyüttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója
Mosóczi István emlékére
A múlt számunkra nemcsak egy valamikor volt jelen, megidézhető emlékkép, hanem olyasmi, ami rejtetten benne van a legapróbb mozdulatainkban is, s kíséri minden lépésünket. Vállalt múltunkban fellelhetők tudatos értékválasztásaink, mindennapjaink örömei, bánatai, vagyis éppen azok a mozzanatok, amelyek egyszerivé és megismételhetetlenné tesznek bennünket.
A Duna Művészegyüttes alkotói – immár 50 éve – céljuknak érzik, hogy egyszerre elégítsék ki a hagyomány ápolásának és a jelenlét követelményének kívánalmait.
Legújabb bemutatónk a tavaszi ünnepkör „jeles napjainak” megidézéséről szól. Azok a rítusok, közösségi formák, melyekkel eleink egykoron ünnepelték a tavaszt, mára már érvényüket vesztették, ismeretlenek életünkben. Pedig „Kellenének szokások! Nincs elég szokásunk. Minden porlik, szóba foszlik.” – ahogy Rilke fogalmazott egyik versében. Megidézni valamit, azt jelenti, hogy jelenvalóvá tesszük, átadjuk magunkat neki. Erre vállalkozunk tehát. Szakrális és a profán, ínséges-aszketikus és a bőség jegyében töltekező „napok” váltogatják majd egymást a színpadon: harsány vidámság és ünnepélyes komolyság egyaránt. Mindenekelőtt azonban a termékenység ünnepe a tavasz, a természet megújulásának sosem múló misztériuma.
Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara
Közreműködik a Göncöl zenekar Gera Attila valamint Szengyel István
Ének: Navratil Andrea
Koreográfusok: Farkas Zoltán „Batyu” (Harangozó-díjas), Szilágyi Zsolt, Mihályi Gábor, Juhász Zsolt
Asszisztensek: Bonifert Katalin, Vámos László
Zenei szerkesztő – Zeneszerző: Szokolay „Dongó” Balázs, Bolya Mátyás, Dulai Zoltán
Jelmez-díszlet: Túri Erzsébet
Videó – Fényterv: Lendvai Károly
Hang: Fekete Mátyás
Rendező munkatársa: Mihályi Gábor (Harangozó-díjas)
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt (Harangozó-díjas)