Március 14-én kékbe borul a Nemzeti Színház
A Duna balladái – Táncok és imák a Duna mentén március 14-én lesz látható a Nemzeti Színházban. Március 14-én a Duna kerül a középpontba, nemcsak mint földrajzi értelemben vett folyam, hanem mint sorsokat formáló, kultúrákat összekötő szimbólum. Az előadás a Duna mentén élő népek történeteiből, balladáiból és közös emlékezetéből építkezik, miközben a folyó egyszerre válik összekötő híddá és választóvonallá. A produkció különlegessége, hogy a StEfrem férfikar közreműködésével valósul meg: a drámai erejű ének és a karakteres koreográfiák együtt teremtik meg azt a sűrű, érzelmekkel teli atmoszférát, amelyben a tánc, a zene és a látvány egységben hat. Ez az est nem pusztán folklórbemutató, inkább egy erőteljes, vizuálisan is lenyűgöző kulturális utazás a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. A produkció a JELEN/LÉT nemzetiségi fesztivál megnyitója lesz. Részletek itt: https://jelenletfesztival.hu/a-duna-balladai/
A magyar kultúra napjára
Ma a magyar kultúra napját ünnepeljük. A néptánc és a népzene nyelve időtlen. Egyszerre őriz és megújít, gyökerezik a földben, mégis a jelenhez szól. A Duna Művészegyüttes küldetése, hogy ezt az örökséget hitelesen, mégis kortárs, táncszínházi szemlélettel vigye színpadra – megmutatva, hogy a magyar kultúra nem múzeumi tárgy, hanem lüktető, eleven erő. Együttesünk számára ez az ünnep nem csupán megemlékezés, hanem élő párbeszéd elődeinkkel, azokkal, akik Kárpát-medence-szerte énekelték, táncolták és megélték mindazt, amit ma hagyománynak nevezünk. A magyar kultúra napján tisztelgünk mindazok előtt, akik szavakkal, hangokkal és mozdulatokkal formálták nemzeti önazonosságunkat. Hisszük, hogy a közösen megélt művészet képes hidat építeni múlt és jelen között, összekötni generációkat, közösségeket – akárcsak a Duna, amelynek nevét együttesünk is büszkén viseli. A magyar kultúra napja alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra és büszkén mondjuk ki: érték, amit örököltünk, felelősség, amit továbbadunk.
Országszerte 76 településen, de Londonban és Bécsben is színpadra léptünk
Kis magyar táncrajz – Rendhagyó néprajzi óra keretében interaktív módon mutatta be Együttesünk a Kárpát-medence autentikus néptáncait, népzenéit, viseleteit országszerte hetvenhat helyszínen, de Londonban és Bécsben is színpadra léptünk a helyi Liszt Intézetekben, Magyar táncképek című egész estés előadásunkkal. Az éves turné a Petőfi Kulturális Program keretében, Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg. A gyermekek, fiatalok sokoldalú nevelésében, képességeik fejlesztésében elengedhetetlen a népi kultúra értékeinek megismerése, továbbá a népi játékok és a néptánc nagymértékben fejlesztik a gyermekek mozgáskultúráját, testtudatát, identitását, szociális érzékenységét. Kis magyar táncrajz – Rendhagyó néprajzi óra című előadásunk interaktív, befogadható módon, narrátor segítségével ismeretterjesztően, olykor humorosan ad át tudást és néprajzi információkat a fiatalok számára. A műsor szerkesztője, valamint egyik narrátora Sikentáncz Szilveszter, az Örökség Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Népművészeti Egyesület elnöke. 2025-ben összesen 76 magyarországi helyszínen, minden vármegyében nagyjából 4-4 településen mutattuk be a Rendhagyó néprajzi órát a Petőfi Kulturális Program támogatásával. A produkció pozitív visszaigazolásai, a…
A sokszínű Partium táncai legújabb produkciónkban
A Partium a mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő csodás, kultúrájában és nemzetiségi összetételében színes és gazdag vidék. Ennek a tájegységnek különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi majd meg Partium – Az Értől az Óceánig című legújabb produkciójában a Duna Művészegyüttes, mely 2025. november 28-án, 19 órától lesz látható a Nemzeti Táncszínházban. A történelem viharai során földrajzi kiterjedése sűrűn változott, így nehéz meghatározni az eredeti Partium pontos területét. A jelenlegi értelemben vett mai Partium Máramaros, Szilágy, Szatmár, Bihar és Arad megyét foglalja magában. Etnikai térképe nagyon színes, többségében magyar, román, cigány lakosság mellett élnek a vidéken szlovákok, bolgárok, szerbek és horvátok is. Juhász Zsolt, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője, gyerekkorában lépte át elsőként a magyar-román határt és saját visszaemlékezése szerint az első pillanatban azt gondolta, hogy azonnal Erdélybe érkezett. Valójában viszont elsőként Partium festői és kultúrtörténetében gazdag vidéke tárult a szeme elé. Most érkezett el munkásságában a…
Nagy siker Londonban
Teltházzal és nagy közönség-sikerrel zajlott londoni turnénk, amely a Liszt Intézet meghívására, a Petőfi Kulturális Program keretében, Magyarország Kormánya támogatásával, július harmadik hetében valósult meg. 2025-ben a Petőfi Kulturális Program keretében Kis magyar táncrajz – Rendhagyó néprajzi óra előadásunkkal lépünk fel 76 vidéki településen, amely interaktív módon mutatja be a Kárpát-medence autentikus néptáncait, népzenéit, viseleteit. Ezen kívül a program keretében két alkalommal külföldi színpadra is várják Együttesünket, ennek köszönhetően vendégszerepelt júliusban a Magyar táncképek című produkciónk Londonban, októberben pedig Bécsbe utazunk majd. Július 15-én Magyar táncképek című egész estés előadásunkkal közel 130 fő előtt léptünk színpadra Londonban, a Magyar Házban. A műsor után táncművészeink egy nagyon jó hangulatú táncházzal lepték meg a nézőket, amelyen lelkesen vett részt a táncos-kedvű közönség apraja-nagyja. „A Magyar táncképek teltházas bemutatója a londoni Magyar Házban felemelő és magával ragadó élmény volt úgy a magyar, mint az angol közönségnek. Mindenki nevében mondhatom, hogy várjuk vissza Angliába…
Művészeti vezetőnk, Juhász Zsolt Magyarország Érdemes Művésze
Magyarország Érdemes Művésze díjat kapott Juhász Zsolt szegedi származású Harangozó Gyula-, valamint Imre Zoltán-díjas, a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett rendező, koreográfus, a Duna Művészegyüttes művészeti vezetője. Juhász Zsolt 1967. november 1-jén született Szegeden, ahol szobrász szakot végzett, de már gyerekkorában a Szeged Táncegyüttes táncosa lett, ami meghatározta életét. 1990-ben lett a Szeged Táncegyüttes felnőtt csoportjának vezetője, 1992-ben pedig a Duna Művészegyüttesbe került hivatásos táncosként, melynek 2007-ben, a nemrégiben elhunyt Mucsi János utódjaként művészeti vezetője lett. Számos koreográfusi, rendezői munkát tudhat maga mögött, a Duna Művészegyüttes mellett több alkalommal dolgozik vendég-koreográfusként magyarországi és határon túli táncegyütteseknél, de 1999 óta a Duna Tácműhely vezetője is, ahol szintén folyamatosak koreográfusi munkái. Célja és hitvallása a magyar néptánc hagyományainak hiteles ápolása, annak művészi színvonalú színpadra vitele táncosként és koreográfusként egyaránt, valamint a magyar néptánc sokszínű formakincsét felhasználva a kortárs mozgásszínházi technikák ötvözetével korszerű táncszínházi produkciók létrehozása. 1991-ben nyerte el az Örökös Aranysarkantyús Táncos,…
Mucsi Jánosra emlékezünk
November 14-én hajnalban 76 évesen elhunyt Mucsi János Harangozó Gyula-díjas, a Magyar Érdemrend Tiszti keresztjével kitüntetett koreográfus, Érdemes művész, a Duna Művészegyüttes egykori művészeti igazgatója, a Duna Karnevál Nemzetközi Kulturális Fesztivál elnöke. Mucsi János a Novák Ferenc ’Tata’ vezette Bihari János Táncegyüttes emblematikus táncosa volt, majd a Zalka Táncegyüttes művészeti vezetője. 1991-től 2007-ig volt a BM Duna Művészegyüttes művészeti igazgatója, ahol vezetése alatt az együttes repertoárja a legmagasabb művészeti elvárásoknak megfelelően alakult át. Munkásságának köszönhetően emelkedett vissza a Duna Művészegyüttes a hivatásos társulatok számára kötelező rangra. Alkotói pályafutása alatt mindig nyitott és érdeklődő volt más népek kultúrája felé, illetve a hasonlóan igényes, akár kortárs táncművészeti alkotók munkái iránt is. Irányításával a BM Duna Művészegyüttes menedzsmentje volt a megvalósítója a Kultúra 2000 Európai Uniós projektnek, amely a nemzetközi együttműködési kapcsolatok elősegítését, valamint az Európa-szerte működő kulturális szervezetek összefogását erősítette. Alapítóelnöke volt az 1996 óta minden nyáron megrendezésre kerülő kulturális rendezvénysorozatnak, a…
A szerelem áll az együttes legújabb premierjének középpontjában
A Duna Művészegyüttes Szerelemkert címmel készítette legújabb előadását, amely válogatást nyújt neves koreográfusok rég nem látott műveiből, kiegészülve az együttes jelenlegi repertoárján lévő koreográfiáival. A bemutató a Nemzeti Táncszínházban 2024. október 3-án volt látható. A Szerelemkert című produkciótól egy rendhagyó válogatást, egy igazi táncos utazást várhat az, aki október 3-án vagy 4-én este 19 órára a Nemzeti Táncszínházba látogat. Az együttes művészeti vezetője, Juhász Zsolt által megálmodott válogatásműsorban a néptáncmozgalom koreográfusainak rég nem látott, emblematikus művei jelennek majd meg, amiket az együttes jelenlegi repertoárján lévő koreográfiái egészítenek ki. Ebből a válogatásból a rendezésnek és az izgalmas látványvilágnak köszönhetően egy új, önálló előadás jön létre, ami garantáltan izgalmas élményt nyújt majd a közönségnek. A produkcióban megjelenő koreográfiák amellett, hogy a szerelemről szólnak, az előadóknak és az alkotóknak a tánchoz fűződő szeretetét, a művészi elkötelezettségét, a magyar néptánc és a színpadi néptáncművészet iránti tiszteletét tükrözik. Az előadásban látható koreográfiák között szerepel Kiss…
Székelykapu című produkciónk a Müpa színpadán
A székelykapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok. A Duna Művészegyüttes új, készülő produkciójának inspirációs centrumában ez a csodálatos, gazdag jelentéssel bíró építmény áll. Az alkotói szándék szerint az előadás átjárót nyit két szféra, a szakrális és a világi között. E tér-idő játék elviszi a nézőt a székelység múltjába, megeleveníti a rég elfeledett táncokat, felidézi eredetüket és a jelentősebb történelmi eseményeiket. A székely kapu szellemi üzenete: „Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek”. A produkció 2024. április 6-án került bemutatásra a Müpa Budapest színpadán. Előadja a Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar. Közreműködik: Navratil Andrea – ének, Göncöl zenekar Zeneszerzés, zenei szerkesztés: Pál István „Szalonna”, Ifj. Csoóri Sándor Dramaturgia: Orza Calin Díszlet: Michac Gábor Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála, Furik Rita…
APÁK ÉS FIAK – TÁNCELŐADÁS NAGY ALBERT GYŰJTÉSEI NYOMÁN
A Duna Művészegyüttes Apák és fiak – Táncelőadás Nagy Albert gyűjtései nyomán címmel készítette 2023 őszén előadását, amelynek bemutatóját a Nemzeti Táncszínházban láthatta a közönség. Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen. A falusi szokások, táncmulatságok nem csak egyfajta szórakozási formaként funkcionáltak, hanem alkalmat adtak annak is, hogy az idősebb generáció nevelői hatást gyakorolhasson az új nemzedéknek. Hagyományosan apáról fiúra szállt tovább a tudás, de a generációs folyamatokat tekintve korszakok között is átíveltek szellemi értékeink. A hagyományt ugyan a falusi közösség gyakorolta, de az átadásnak és átvételnek mégis megvoltak a kimagasló mesterei. Mai értelemben a kreatív alkotók voltak ők, akik tehetségük, művészi érzékük által formálták a nép művészetét. A Duna Művészegyüttes produkciója az apák és fiak közötti szellemi kapcsolaton keresztül a hagyományról, az átörökítésről és az átvételéről kíván szólni. Az előadás a tervek szerint egy sorozat kezdő állomása, melyben tisztelegni kívánnak a kiemelkedő munkát végző néptáncgyűjtőink előtt.…